ANYAGOK FELTÖLTÉSE FOLYAMATOS!

Indulhatnak a munkaügyi perek, de olyan nagy az anyag, hogy megpróbálunk segítséget nyújtani az eligazodásban, elbocsátottaknak és ügyvédeknek egyaránt.

Kb. 4000 pert kell indítani néhány hét alatt, ehhez ügyvédet is nehéz gyorsan találni, minden részletében tájékozódni, általános segítséget próbálunk adni.

Az oldal alján keresetlevél sablonok megtalálhatóak.

A sablonok akár önállóan, ügyvéd nélkül is kitölthetőek és beadhatóak, de jogban jártas segítséget, ügyvédet javaslunk igénybe venni, ha mód van rá. Tisztában vagyunk vele, hogy sokakat végkielégítés és minden anyagi biztonság nélkül küldtek el, tartalékok létezése nélkül. Nekik talán ez a lehetőség kiaknázható.

Annyit még mindenképpen hozzá kell tenni, hogy ezek szempontok egy optimális kimenetelű perhez de semmi nem garantálható, a perek kimenetele sem. "Jogállamban" élünk, a jog és az igazság két külön kategória.És ehhez hozzá jön, hogy nem vagyunk tévedhetetlenek sem.

Kire vonatkozik a 449/2021. Korm.rendelet?

Beletartozom-e a hatályába? Vonatkozik rám, vagy sem? Jogellenesen küldtek el?

Legfontosabb megállapítani, nem tévedtek-e alapvetően a rendelet alkalmazásával.

Egyértelműsíthető, hogy egészségügyi dolgozó, foglalkoztatottakkal szemben való eljárásra utasítja a munkáltatókat. Egészségügyi dolgozóként foglalkoztatott, aki NEM egyéni vállalkozó és NEM gazdasági társaság tagja (2019.CXXII.tv.4§.(5)), valamint egészségügyi tevékenységet végez (2003.LXXXIV. tv. 4. § a).

A foglalkoztatott fogalmát ugyan más tv. nevesíti, de nem terjeszthető ki értelemszerűen azért sem a munkáltatóra (EV és Bt. Kft.) mert nem "saját magukkal szembeni" eljárásra utasít a rendelet. A veszélyhelyzettel sem állná meg a helyét ilyen jogszabály. A 2019-es tv-re lehet hivatkozni, nem általánosan az egészségügyi dolgozónak teszi kötelezővé az oltást a rendelet.

(Egyben az irodai, adminisztratív, műszaki munkakörökre sem vonatkozik. Tehát minden ilyen elbocsátás jogalap nélküli! - (10.28.) ez még pontosításra vár az Munka.tv. és a Szolg.tv. alapján így van-e?)

Akit ezek ellenére elbocsátottak, ezek alapján indíthat pert, jogalap nélküli elbocsátás okán, végkielégítés, elmaradt munkabér, kártérítés, sérelemdíj követelésével.

Egészségügyi dolgozó: 2003.LXXXIV.tv.4§.(a) nem tévesztendő össze a "Egészségügyben dolgozó"-val 2003.LXXXIV.tv.4§.(b), így a működésben részt vevők elbocsátása eleve jogellenes (Lásd: 449/2021.K.r.1§.1.(b)) Össze kell vetni a Szolg.tv-nyel is a fogalmakat.

Betartották-e a 449/2021 Korm.rendelet előírt határidejét?

Hamarabb küldtek el jogellenesen, mint ahogy a rendelet erre lehetőséget adott?

A rendelet úgy írja (1§. (3) /a), hogy a foglalkoztatott köteles 2021.09.15. napjáig felvenni az oltást. (Módosította a 507/2021.Korm.r.) Valójában értelmezési hiba van, mert veszélyhelyzetben sem tehető kötelezővé a kísérleti oltás, így ez alapjában is támadható. Viszont ebből adódik, hogy felhívni 16-tól lehet a foglalkoztatottat, arra számított 15. nap (éjféle) (vagy a hivatalos kézhezvétel után lehet felmondani, tehát leghamarabb 10. 02-án!

Ez alapján minden korábbi, szeptemberi, vagy október 1-i felmondás idő előtti, azaz jogalapot nélkülöz.

A legtöbb felmondás szeptember 30-i, ez a dátum viszont a szeptember 15-i felhívás esetén is korai. A felhívástól számított 15. nap éjfél eltelte a mérvadó. Tehát ha valakinek ez előtti időben mondtak fel, jogalap nélküli a felmondás, jár a végkielégítés, kárpótlás, sérelemdíj alapból.

Az azonnali hatályú felmondás kritériuma a VILÁGOS, TÉNYSZERŰ, NYILVÁNVALÓ okok fennállta. Ennek az indoklásban is meg kell jelennie. Hibázott-e az indoklásnál a munkáltató?

Alapvetően megkérdőjelezi a jogszerű eljárást az indoklás hibája, vagy hiánya. Ahol indoklás nélkül mondanak fel, az nem felel meg a törvényi előírásoknak, ugyanakkor az indoklásnak is helyénvalónak kell lennie. Azok az indoklások, hogy "törvény erejénél fogva", de még a "kötelező oltás fel nem vétele" is támadható. Milyen oltás? Kötelező lenne? Mert nem az, ezzel még a jogalkotó sem volt teljesen tisztában, mert kötelező oltás fel nem vételéről beszél folyamatosan. Az oltás nem kötelező az egészségügyben, a munkáltatókat kötelezték a foglalkoztatottak részéről való megkövetelésére. Tehát az indoklásnak is valami ilyet kell tartalmaznia, de feltételezhetően fogalmazásbeli hibákat találni lehet benne, ami viszont magát az elbocsátást is megkérdőjelezheti.

Táppénz betegszabadság esetén mi a helyes?. Felmondhat a munkáltató?

Betegszabadságot, 15 napot a munkáltató köteles fizetni, ezt követően a MÁK gondoskodik a táppénzről. A rendelet kitér az alkalmazásra oly módon, hogy a munkaképesség visszanyerése után 30 nap múlva kell felszólítani a foglalkoztatottat, ha nem vette fel az oltást és azt követő 15 nap letelte után lehet elbocsátani. Tehát a táppénz, betegszabadság alatti azonnali elbocsátás nagy valószínűséggel jogellenes. Itt van sok lehetőség a jogorvoslatra, mart az elbocsátás eleve a rendeletnek sem felel meg.

Mikortól hatályos az elbocsátás? Kézbe kaptam, vagy postázták?

Az azonnali elbocsátást alapvetően a jelen lévő dolgozóra találták ki, aki szándékosan súlyos mulasztást követ el, fülön lehet csípni, tetten érni és kitessékelni. Feltétele lenne a kézbe adás, a tudomásra hozás. Az mindenképpen hiba, ha valakinek múlt időben felmondanak úgy, hogy majd később tudomást szerez róla. Ha postázzák, a levél hivatalos postai átvételekor válik hatályossá az elbocsátás, tehát addig fennáll a munkaviszony is. Ezt a hibát, hogy felmondtak és postázták mint tényt sok helyen elkövették. Aznappal lehet az elbocsátást foganatosítani, amikor a kézhez vétel megtörtént.

Keresetlevelek itt elérhetők: